3 másodperc a pályán 3 szemüvegen keresztül.
Szituáció:
Vidéki város, december eleje, kint is hideg van, de a hó nem esik.
A pálya mellett az egyik oldalon van felállítva egy kis lelátó a nézőknek, szemben vannak a cserepadok. A büfében finom meleg tea kapható.
A játékos 4 éve hokizik, hátvéd, mindig is az szeretne lenni.
Az edző 40-45 éves 15 éve folyamatosan gyerekekkel foglalkozik.
A szülő, “bármelyik” gyerek apukája lehet.
Az U14-es bajnokság elején járunk, mindkét csapat 4. mérkőzése.
A mérkőzés II. harmadába a 12.percbe csatlakozunk be.
A támadó csapat elveszíti a korongot a kapu elől és megindul az ellentámadás, mindkét hátvéd felveszik a pozícióját és elkezdenek hátrafelé korizni, de a bal oldali védő a jég hibája miatt elesik és létrejön a 2 támadó 1 védő felállás.
Játékos /jobb hátvéd/:
Ó baszki, pont most tudtál elesni, mondta Jani bá, hogy ott valamiért rossz a jég, nem baj megoldom, a szélső elég gyorsan közeledik és nála a korong, rá kell kapcsolnom, oké sikerült, tudok úgy hátrafelé korizni, hogy tartsam a megfelelő távolságot. és próbálom a palánk felé szorítani, ahogy a héten gyakoroltuk, már a kék vonalánál vagyunk, közben valaki kiabál a nézőtérről, hogy középen üresen van valaki. Nekem mondja én is látom, de azzal kell foglalkoznom akinél a korong van, Jani bá bekiabál hogy védd a passzsávot, bár kiabálnia sem kell, mert pont ott vagyunk előtte, átveszem az ütőt a másik kezembe és nagyon figyeljek, hogy nehogy át tudja rajtam keresztül passzolni, elhagytuk a bedobó pont vonalát mindjárt lőni fog, de ebből a szögből Zoli kifogja, de nem rálövi hanem átemeli az ütőmön, hogy nem tudom a levegőben a korongot blokkolni, az érkező center meg simán belövi a félig üres kapuba. A nézőtérről üvöltik, hogy mondtam, hogy üresen jön egy játékos, az edzőn meg látom, hogy nem védtem a passzsávot. Odakorizok a kapushoz megütöm a mamutját, nem a te gólod volt.
Néző:
Már megint nem lőttünk kapura és az ellenfél megszerezte a korongot, atya ég az a védő elesett, már U8-ban meg kellett volna tanítani korcsolyázni már többször mondtam az edzőnek, hogy koriztassa meg őket, de az hülyének néz.
Mindjárt beérnek a védekező harmadunkba, a védő meg csak azzal a szélsővel foglalkozik, nem is figyel, hogy ketten vannak, bekiabálok neki:Középen üresen van valaki. Hiába, lehet, hogy süket, ott mennek el a kispad előtt az edző se látja, hogy ketten mennek egy ellen. ÁÁÁ, tudtam, hogy gól lesz, hiába kiabálok, hiába próbálok segíteni, a tavalyi edző az sokkal jobb volt.
Edző:
Nem kellett volna a centernek még egyet húzni, inkább rá kelet volna kapásból lőni, a kapu előtt létszámfölényben voltunk.
Elesett a védő, a szünetben mondtam, hogy ott valami jéghiba van, figyeljenek oda. Eljöttek 2V1-ben, a Géza szerencsére felvette a tempót, szépen tartja a távolságot, ahogy gyakoroltuk szorítja kifele a szélsőt. Valaki kiabál, hogy középen üresen van valaki, szerinte ezt csak ő látja, ne foglalkozz vele, de odapillantott a védő, oké inkább szólok neki:figyelj a passzsávra, átveszi az ütőjét a bal kezébe, a kapus fogja ezt a szöget, már a bedobó pont vonalában vannak amikor átemeli az ellenfél a védő ütője felett. Gól, a kapus már nem tudott visszaérni. Csóválom a fejem, nem a te gólod volt, de jobban figyelj a passzsávra.
0 hozzászólás